Lakossági fórum! A Jobbik Monori Alapszervezete meghívja Önt, Gaudi Nagy Tamás parlamenti képviselő könyvbemutatóval egybekötött lakossági fórumára! Időpont: 2012 február 23, csütörtök 18:00 óra. Helyszín: Monor - Művelődési Ház.
Üdvözlettel a Monori Jobbik.

A kommunizmus áldozataira emlékezünkKépek: CHP

Elég volt

A kommunizmus számlájára mintegy 100 millió áldozat írható,(s ezek csak a halálos áldozatok): Szovjetunió: 20 millió áldozat; Kína: 65 millió; Vietnam: 1 millió; Észak-Korea: 2 millió; Kambodzsa: 2 millió; Kelet-Európa: 1 millió; Latin-Amerika: 150 000; Örményország: 1 millió; Lengyelország: 1 millió; Magyarország: 0,5 millió; Afrika: 1,7 millió; Afganisztán: 1,5 millió;
A nemzetközi kommunista mozgalom, illetve a hatalomra soha nem került kommunista pártok számlájára pedig körülbelül 10 000 áldozat írandó!
Gyömrői gyilkosságok: 1945 tavaszán a helyi kommunista vezérkar, a rendőrség és az 1919-es direktórium volt tagjai követtek el. A szovjet "felszabadítók" védelme alatt Mendén, Ecseren, Maglódon, Tápiósülyön, Tápiósápon, Péteriben, Úriban és Gyömrőn mindenféle tárgyalás nélkül brutális módon megkínozták, kivégezték a helyi értelmiség színe-javát, jegyzőket, papokat, tanítókat, vendéglősöket, földbirtokosokat, akik soha senkinek nem ártottak.
2009. február 25.-én, Gyömrőn elsőként a Jobbik Gyömrői Szervezete tartott megemlékezést. Az akkori alapító tagok
Gyertyát gyújtunk ,(akiket az óta hamis vádak alapján eltávolítottak a pártból, lásd a becsületbeli ügy című cikkünket) ,gyertyát gyújtottak a Gyömrői központi iskola falán található emléktáblánál.

Emlékezzünk! Gyújtsunk gyertyát otthon, a temetőkben, az emlékhelyeken.

További képeket a galériában találtok: galéria

Miért mindig IZLAND ? Miért nincs a hírekben ? Hát ezért...Forrás: Iceland's On-going Revolution

Elég volt

Mivel rendkívül fontos információnak tartom, ezért osztom meg ezt a cikket veletek - főleg azoknak, akik nem értik, miért emlegetjük állandóan Izlandot pozitív példaként!

Látjuk, hogy az egész világ nyögi a nemzetközi pénzkartell kizsákmányoló bankrendszerét és egyre kevésbé képes újra és újra értéket előállítani az uzsorakamat és a kamatos-kamatos-kamatos uzsora kifizetésére. Erre csak egyetlen eszköz van: önmagától megvonja az állam, amit csak tud, hogy működését finanszírozni tudja - ez persze adókat és megszorítást jelent az állampolgár számára -, hogy törleszteni tudja azt a hitelt (IMF vagy világbanki mindegy) , amiről minden józan közgazdász tudja, hogy soha ki nem fizethető, hiszen a piacon nincs is jelen annyi pénz, ami digitálisan/vagy papíron ki van helyezve !!!

Talán emlékszünk, hogy a 2008-as gazdasági válság elején, Izland a szó szoros értelmében csődbe ment. Az okokat csak kutyafuttában említették és azóta Európa ezen kevésbé ismert tagja újra a feledés homályába merült. És már-már feltűnő, miért nem szerepel (szerepelhet) a globalista médiában az, amit ez a kis ország végrehajtott...

Mikor egyik Európai Uniós ország dől be a másik után vagy közelít a csőd felé, megingatva az eurót, befolyásolva az egész világot, a legutolsó dolog amit a hatalom szeretne, hogy példaként tekintsünk Izlandra. És elmondom miért:

A neoliberális rezsim 5 év alatt Izlandot (népessége 320 ezer, hadserege nincs) a világ egyik leggazdagabb országává tette. 2003-ban az ország bankjait privatizálták, és hogy külföldi befektetőket vonzzanak, online bankolást kínáltak, melynek alacsony költsége viszonylag magas megtérülési rátát tett lehetővé. Az IceSave-nek nevezett számlák sok angol és holland kisbefektetőt vonzottak. De ahogyan gyarapodtak a befektetések, úgy nőtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága a GNP-jének (Gross National Product – Nemzeti össztermék) 200-szorosa volt, míg 2007-re 900-szorosára nőtt. A 2008-as pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést. Bedőlt és államosításra került a három legnagyobb izlandi bank, a Landbanki, Kapthing és Glatnir, míg a Kroner euróban számolva értékének 85%-át bukta el. Az év végére Izland csődöt jelentett.

A várakozásokkal ellentétben, a válság hatására, a részvételi demokrácia és egy új alkotmány révén az izlandiak visszanyerték önrendelkezésüket. De csak sok szenvedés árán.

Geir Haarde, a Szociáldemokrata koalíciós kormány miniszterelnöke megegyezett egy több mint 2 milliárd* dolláros kölcsönben, amihez az északi országok hozzáadtak még két és fél milliárdot. De a külföldi pénzügyi világ nyomást gyakorolt, hogy az ország drasztikus intézkedéseket vezessen be. Az FMI és az Európai Unió át akarta vállalni a tartozást, mondván, hogy ez az egyetlen módja, hogy az ország visszafizesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak, akik kártérítést ígértek állampolgáraiknak.

A tüntetések és zavargások tovább folytatódtak, és végül lemondásra kényszerítették a kormányt. A 2009 áprilisára előrehozott választások eredményeként baloldali koalíció jött létre, ami elítélte a neoliberális gazdasági rendszert, de ugyanakkor azonnal engedett a követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. Ehhez az kellett volna, hogy minden egyes izlandi állampolgár, 15 éven át havi 100 eurót fizessen, 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Ami ezután történt, rendkívüli volt. Az elképzelés, miszerint az állampolgároknak kell fizetniük a pénzügyi monopóliumok hibáiért, hogy egy egész nemzetet megadóztathatnak, hogy megfizettessék a privát szféra adósságait, összezúzta és átalakította az állampolgárok és a politikai intézményeik kapcsolatát, és Izland vezetőit végül az állampolgáraik mellé állította. Az államfő, Olafur Ragnar Grimsson nem volt hajlandó aláírni a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelőssé a bankárok adósságai miatt és népszavazást írt ki.

A nemzetközi közösség persze csak növelte az Izlandra nehezedő nyomást. Az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetőzött, hogy mindezt az elszigeteléssel torolja meg. Mikor az izlandiak szavazni mentek, a külföldi bankárok azzal ijesztgettek, hogy megakadályoznak bármely IMF támogatást. Az angol kormány pedig azzal, hogy befagyasztja az izlandi megtakarításokat és számlákat. Ahogyan Grimsson mondta: "Azt állították, hogy ha nem fogadjuk el a nemzetközi közösség feltételeit, akkor az észak Kubájává válunk. De ha elfogadjuk, akkor mi leszünk az észak Haitija." (A kubaiak a szomszédos Haiti szörnyű állapotát látva szerencsésnek érezhetik magukat.)

A 2010 márciusában megtartott népszavazáson az emberek 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a hitelt. De a forradalmat (bár a TV-ben nem mutatták), nem lehetett megfélemlíteni. A nép dühös állampolgárainak támogatásával, a kormány megkezdte a büntetőjogi nyomozásokat a válság felelősei után. Az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Kaupthing ex-miniszterelnök, Sigurdur Einarsson és más bankárok ellen, akik az összeomlást követően elmenekültek az országból.

De az izlandiak nem elégedtek meg ennyivel: úgy döntöttek, hogy új alkotmányt írnak, ami megszabadítja az országot a nemzetközi tőke és a virtuális pénz hatalmától. (Az eddig érvényben lévő alkotmányt még 1918-ban készítették, amikor Izland elnyerte függetlenségét Dániától, és az egyetlen eltérés a Dán alkotmánytól a “király” szó "elnökre" cserélése volt.)

Az új alkotmány elkészítéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnőtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten írták. Az alakító üléseket online közvetítették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt, a következő választások után a parlament elé fogják terjeszteni.

Néhány olvasó emlékezhet, hogy Izland kilencedik századi mezőgazdasági összeomlása szerepelt Jared Diamond hasonló címmel megjelent könyvében. Napjainkban viszont Izland, amint azt a valutalap új vezetője Christine Lagarde megerősítette, az elkerülhetetlennek vélt forgatókönyvvel épp ellentétes módon lábal ki a pénzügyi összeomlásból. Görögország polgárainak azt mondták, hogy az állami szektoruk teljes privatizációja az egyetlen megoldás. És Olaszország, Spanyolország és Portugália is ugyan ezzel a veszéllyel néz szembe. (Hozzáteszem Magyarország is...Szerk)

Meg kéne nézniük Izlandot. Egy kis ország, aki nem hajolt meg a külföldi érdekek előtt, és aki hangosan és nyíltan kinyilvánította függetlenségét.

Hát ezért nem szólnak róla többé a hírek.

A teljes cikk, és további infók: Világ helyzete

A Jobbik kazincbarcikai tüntetéseForrás: Jobbik Kazincbarcikai Alapszervezete

Elég volt

A Jobbik tagjaiból, szimpatizánsaiból, vállalkozókból és más autósokból álló tiltakozók a délelőtt folyamán nyolc-tíz autóval álltak kinn folyamatosan, de délután még többeket vártak. Mint Tóth István elmondta, a közlekedők többsége egyetért a céljaikkal, ezért pozitív fogadtatásra talált az akciójuk, amivel több dolog ellen is kifejezték ellenérzésüket. Az országos politika és a benzinárak folyamatos emelkedése mellett a helyi építményadó és a szemétszállítási díj növekedése, valamint a Jókai gimnázium bezárása és a Városi Kórház egyes osztályainak megszüntetése ellen is most emelték fel a szavukat. Kérdésünkre Tóth István ez egy link
Ez egy kép elmondta még: ha sikeres lesz az akciójuk, más alapszervezetekkel együtt, esetleg más módokon is tiltakoznak majd. Az útlezáráson ott volt a többiek mellett Endrésik Zsolt országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnöke és Nagyházi Zoltán önkormányzati képviselő, megyei alelnök, a Jobbik kazincbarcikai elnöke is.

Jobbik Kazincbarcikai tagjai által készített képek: innen letölthetők

 

 

"A levél lehullhat, az ág letörhet, csak a gyökerek maradjanak épek"